Az alábbi 2013 évi Termékdíj Változásokat éritnő szerkesztői megjegyzéseket és értelmezéseket folyamatosan bővítjük!
A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ VÁLTOZÁSAI 2013 évben
A Parlament által 2012 év végén elfogadott törvényi változások főbb pontjai:
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása - 159.sz. Magyar Közlöny szövege
A kiemelt részek a szerkesztő megjegyzései, értelmezései!
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:
Ktdt.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Termékdíjjal valamint - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban
meghatározott hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött 90
hulladékokkal kapcsolatos ügyben a (2) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó
eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.
A termékdíj törvényben nem szabályozott kérdésekben tehát alapvetően az Adózás rendjéről szóló 2003 évi XCII. Törvény előírásait kell alkalmazni.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve (a
továbbiakban: állami adóhatóság) látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási
feladatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) látja el – a
hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más
hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével – a termékdíj köteles
termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat.”
Az egyik fontos változás hogy a NAV Vámhivatali szervétől a NAV Adóztatási szerve látja el a Termékdíjjal kapcsolatos feladatokat 2013 évtől. Az átvételi időpontokról a törvényi módosítás alább rendelkezik
§ A Ktdt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés
hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a
termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása
kötelező.”
Külföldi gazdasági társaság esetében tehát 2013 évtől kötelező az Art. szerinti pénzügyi képviselő!
A Ktdt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését az Art. szerinti
ellenőrzés keretében vizsgálja azzal, hogy termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű,
jármű rakománya is megvizsgálható.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet, vagy mintavételre felkérheti
az ellenőrzött személyt vagy szervezetet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt, eszközt,
helyszínt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre. Az ellenőrzött
személy vagy szervezet köteles a mintavétel során közreműködni, az állami adó- és vámhatóság
kérésére a mintavételt elvégezni.
(3) A helyszíni ellenőrzés gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal, vagy eseti
vizsgálattal. Az állami adó- és vámhatóság a folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles az
ellenőrzött személyt vagy szervezetet előzetesen értesíteni.”
§ A Ktdt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében
vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó
jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó
hatósági ügy, illetve eljárás kivételével – tényleges megvalósulását ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal
együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(3) Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása
válik szükségessé, úgy annak költségei az ellenőrzött személyt vagy szervezetet terhelik.
(4) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.
(5) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát, vagy más jelét,
b) a mintát vevő személy megnevezését,
c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,
d) a mintavétel helyét és időpontját, 91
e) a mintavétel indoklását,
f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,
g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,
h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(6) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a
vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy
szervezet példánya.”
A Hulladékgazdálkodási feladatokat érintő ellenőrzési feladatokat továbbra is a Vámhatóság látja el, a Környezetvédelmi Termékdíjjal kapcsolatos ellenőrzések a NAV Adóztatási szerve látja el.
A Ktdt. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/A. § (1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások
körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét
ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a
kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja).
(2) A vámhatóság az Art. szerinti ellenőrzés szabályai szerint ellenőrzi a hulladékgazdálkodásra
vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe
tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével, a környezetvédelmi termékdíj köteles termékből
keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.
(3) Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (továbbiakban: támogatás)
minősül. Az (1)–(2) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait az alábbi eltérésekkel kell
alkalmazni.
(4) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság - a kifizetések alapjául szolgáló
bizonylatok adatai alapján - támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak
tekintetében is vizsgálhatja.
(5) A megbízólevél tartalmazza különösen:
a) az ellenőrzést lefolytató vámhatóság megnevezését, vezetőjének aláírását, valamint a
vámhatóság adatait, bélyegzőlenyomatát,
b) az ellenőrzött személy vagy szervezet megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,
c) az ellenőrzéssel érintett időszakot,
d) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megnevezését,
e) a vizsgálatot végzők nevét, megbízásuk tartalmát,
f) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,
g) a megbízólevél keltét.
(6) Az OHÜ az állami adó- és vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a
szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton
tájékoztatja a szerződés, a szerződéskötés alapjául szolgáló okmányok, bizonylatok,
dokumentumok, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű
megküldésével.
(7) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a
szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.
(8) Az ellenőrzött személy az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot,
könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot köteles teljes körűen a
vámhatóság rendelkezésére bocsátani, mely bizonyítási eszközöket - tételesen részletezett átvételi 92
elismervény ellenében - a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a
vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60
napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének
engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.
(9) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot
készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok
helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert
másolatot is bevonhatja.
(10) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor
helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az
ellenőrzést végző - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy
egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel
szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat
vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött
személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A
helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.
(11) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély
lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés
megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet
tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az
ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet
lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött
személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(12) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége
idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor
lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés
eredményességét veszélyeztetheti.
(13) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a
bizonyítékokat - ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is - a vámhatóság által
meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez
szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban
tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(14) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával
közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes
körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve
nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
(15) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne
meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
(16) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy
közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint
figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával
közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételéről az ellenőrzött személyt
vagy szervezetet nem kell értesíteni.
(17) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával
közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít.
A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének 93
helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és
kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot,
valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(18) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett
iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy saját
költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez
szükséges.
(19) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet
a) a vámhatóság belső levelezésébe,
b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait
tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy
az ilyet tartalmazó iratrészletbe,
d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy
vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó
törvény kizárja.
(20) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy
szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló, vagy
kapcsolatban állt személy megszegi, a vámhatóság a Ktdt. 32. §-a szerinti mulasztási bírságot szab
ki.
(21) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:
a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést
végzők nevét,
b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő
személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,
c) az ellenőrzés kezdő időpontját,
d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel
érintett időszakot,
e) az ellenőrzést végzők megállapításait, különös tekintettel a támogatás igénybe vételének
jogszerűségére, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak
bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok
felsorolását, annak indokait,
f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott
határidőn belül észrevételeket tehet,
g) az ellenőrzést végzők aláírását.
(22) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése
esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az
ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést
lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy
alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja. 94
(23) A meghosszabbított ellenőrzési határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi,
a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatja.
(24) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet
olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll vagy
állt, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat
lefolytatása szükséges. A kapcsolódó ellenőrzés határideje 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést
lefolytató vámszerv vezetője – az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével – a határidőt egy
alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.
(25) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat
eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött
személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen
ismertetni kell.
(26) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.
(27) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a
támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás
összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a
támogatást igénylő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles.
(28) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a vámhatóság az ellenőrzött személy vagy
szervezet terhére a támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1
millió forintig terjedő bírságot szab ki.
A Ktdt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti
kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot
szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése
miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”
A Ktdt.
1. 10. § (1) bekezdésében az „a vámhatóságnál” szövegrész helyébe az „az állami
adóhatóságnál” szöveg,
2. 10. § (5) bekezdésében a „bejelenteni” szövegrész helyébe az „bejelenteni az állami
adóhatóságnak” szöveg,
3. 11. § (1) bekezdésében az „a vámhatósághoz” szövegrész helyébe az „az állami
adóhatósághoz” szöveg,
4. 12. § (2) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adóhatóság”
szöveg,
5. 23. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
6. 24. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
7. 24. § (2) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és
vámhatóság” szöveg, 95
8. 24. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
9. 24. § (4) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
10. 27. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében” szövegrész helyébe
az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
11. 31. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
12. 33. § (1) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
13. 33. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
14. 33. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
15. 33. § (4) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
16. 34. § (1) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
17. 34. § (2) bekezdésében a „vámhatóságnál” szövegrész helyébe az „állami adó- és
vámhatóságnál” szöveg,
18. 34. § (4) bekezdés d) pontjában az „a vámhatóságot” szövegrész helyébe az „az állami adó-
és vámhatóságot” szöveg,
19. 35. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
20. 35. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
21. 35. § (4) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
22. 36. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
23. 36. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
24. 36. § (6) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és
vámhatóság” szöveg
lép.
Hatályát veszti a Ktdt.
Ezen törvényi hely írta elő a Kötelezett és Képviselő VPD szám alapján történő nyilvántartását a NAV-nál. 2013 évtől tehát a VPID szám használata nem kötelező a Termékdíj bevallásoknál!
Ezen törvényi hely írta elő a Vámhatóság ellenőrzési jogkörét. A Termékdíj kötelezettséget érintő kérdésekben amit a NAV adóztatási szerve vesz át 2013 évtől!
A Szerződés alapján történő átvállalás szabályainak VÁLTOZÁSA!
A Ktdt.1 .4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a
14. $ a következő (6)bekezdéssel egészülki:„ Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől
a) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíj köteles termék
legalább 60%-át külföldre értékesíti ,
b) a bérgyártól
c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen
keresztül forgalomba hozott termékdíj köteles termék esetén a termelői szerveződés,
d) csomagolószer esetében az azt változatlan formában és állapotban vagy más
kiszerelésben továbbértékesítő_első belföldi vevő,
e) a csomagolószer
ea) első belföldi vevője vagy
eb) a d)pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből
f) csomagolóanyag esetében az azt anyagában méretében, megjelenésében
tovább feldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanya g
előállítására felhasználó
fa)első belföldi vevő vagy
fi)). a d)pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
g) a 3920 vámtarifaszám _alá tartozó csomagolóanyag esetében az azt változatlan
formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében
továbbértékesítő
ga) első belföldi vevő vagy
gh) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője
átvállalhatja .
(6)Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba
hozatalkor vagy saját célú felhasználáskor keletkezik . ”
A termékdíj szerződés alapján történő átvállalása a törvénymódosítás alapján jelentős változáson megy át. A 14§ 5.bek. a-c.,pontjainak szövege változatlan maradt /fentebb dőlt betűvel/ míg a d-e., pontok változtak és bővültek további átvállalási lehetőségekkel. A módosítás előtti törvényi rendelkezés d.,pontja az átvállalást csak a csomagolószer első belföldi vevője részére engedélyezte, ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből. A törvényi változás alapján a d.,pont egy új átvállalási kört fogalmaz meg, akik változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítik az átvállalt csomagolószert. Ez nem más mint a Kereskedelmi üzletlánc hálózat akik az eddig szabályozás alapján nem élhettek az Átvállalás intézményével. A törvényi változás alapján tehát azon kereskedő aki változatlan formában továbbértékesít egy habszivacs terméket,a gyártótól átvállalhatja a termékdíj fizetést. A törvény ezen paragrafusának további e-g.,pontjaiban ezen d.,pontban szereplő változás /Fentebb pirossal kiemelve/ mint alpont újra visszatérő elem. A csomagolószerből csomagolást létrehozó átvállalási lehetőség a törvényi módosítás e.,pontjában szerepel. A módosítás előtti törvényi szövegben szerepelt a csomagolóanyagból csomagolóeszközt előállító első belföldi vevő. Ezen lehetőség alapján egy papírdoboz gyártó a megvásárolt kartonpapírt átvállalhatta. A gyakorlatban többször felmerült a doboz részeinek gyártása esetén is jogszabályszerű e az átvállalás! Egy doboz elválasztó elem gyártása önmagában ugyanis nem minősül csomagolóeszköznek. A törvényi változtatás f.,pontja már lehetővé teszi hogy a csomagolóanyag anyagában,méretében és megjelenésében történő tovább feldolgozást, úgy hogy az előállított termék lehet csomagolóanyag,csomagolóeszköz vagy csomagolási segédanyag. A törvényi változásban szereplő g.,pont a 3920 vámtarifaszám alá tartozó Más műanyag lap,lemez,film,fólia,szalag és csík termékeket változatlan állapotban és formában vagy más kiszerelésben forgalmazó kiskereskedelmi rétegnek biztosítja az átvállalás lehetőségét.
Az átvállalásra vonatkozóan a fenti törvényi hely alapján ennyi olvasható ki. A törvényalkotó pontos szándéka a végrehajtási rendeletben történő szabályozás alapján derül ki, ami remélhetőleg 2012 év végére elkészül.
A Ktdt. a következő 40/A . §-sal egészül ki:
„40/A.§ (1) E törvény 8 . § X2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013 . január 1 -
lét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (ideértve a
bevalláspótlást és az önellen őrzést is) 2013 . február 14-éig a vámhatósághoz kell
benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja
el. 2013.február . 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni ,
(2) 2013 . február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíj ^ bevallásoka t
(bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz_kell benyújtani, melyekkel
kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el . 2013.
február14-étkövetően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni,
(3)_A környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban2012 . december 31 -
éig indult ügyekben a vámhatóság jár el,(4) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eltárásokat -- az egyes
adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés. a 2013. február 14-
ig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások, továbbá a
környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012 . december 31-éig indult
eljárások kivételével – az állami adóhatóság folytatja le ._Az elsőfokú vámhatóság
döntése -- ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre
irányuló ellenőrzés során hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet
(fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor__az adózó
adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve , jár el a hivatalból
indult jogorvoslati__ eljárások és a bírósági eljárások során ._ . Amennyiben az adózó
adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerveú1 eljárásra utasító döntést hoz, az
új eljárás lefolytatására_ az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja .A
vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felügyeleti ellenőrzés lefolytatására az adózó
adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának
változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatósom köteles bejelenteni . "
A fenti törvényi változások a hatáskör szétválasztására vonatkozó időpontokat tartalmazzák a NAV Adózási és Vámszerve között. A 2013. január 01 előtti időszakra vonatkozó bevallásokat 2013.február 14-ig a Vámhatósághoz kell benyújtani. A Termékdíj bejelentkezésre vonatkozó adatlapot (BEJKE) pedig 2012. december 31-ig lehet a Vámhatósághoz benyújtani.
(A ,Ktdt.)
„3 . § (6) bekezdése nyitó szövegrészében a „kötelezett első vevője” szövegrés z
helyébe a” kötelezett belföldi vevője” szöveg,"
A törvényi szöveg változása után a csomagolószer termékdíjának meg nem fizetésére már nem csak az első vevő hanem bármely belföldi vevő nyilatkozhat! A Változtatás után a törvényi hely szövege az alábbiak szerint alakul:
(6) A csomagolószer termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtási rendeletében
meghatározottak szerint - nyilatkozik a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) arról, hogy
a) a csomagolószert csomagolás előállítására használja fel és a 15. § (4) bekezdés szerinti
termékdíjátalány fizetésére jogosult, vagy
b) a csomagolószert csomagolás előállítására a 27. § (2) bekezdése feltételeinek megfelelő
újrahasználható csomagolóeszközként használja fel, vagy
c) az egyéb csomagolószert, mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására használja fel
, 13 . § a) pontjában a „számlán történő” szövegrész helyébe a_”számlán vagy
szerződéssel történő" szöveg lép.
A törvényi változtatás után a törvényi hely pontos szövege az alábbikara változik:
Ktdt. 13. §31 A számlán
a) számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén, vagy
b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben, vagy
c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor
az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező
szöveget kell feltüntetni.
Pécel, 2012-11-30
Tóth János - Customs & Nature kft